2009. március 31., kedd

Ava Adore.



Ez pedig a világ egyik legjobb dalszövege. Hiányzik a régi Pumpkins.


The Smashing Pumpkins - Ava Adore




2009. március 29., vasárnap

Bőr vázák


Bírom Simon Hasan vázáit: ugyan az ezüst és arany színezés itt picit csokipapír-hatást kelt, a fényes és matt felületek ellentétét mindig is szerettem. Főleg így, hogy az egyébként bőrből készült darabok részben természetes, részben pedig teljesen természetellenes felületeket imitálnak.





Simon Hasan

Forrás: Dezeen



_



Mike Brodie




2009. március 27., péntek

Doo.Ri Fall 2009 RTW





Na, pontosan az első képen lévő ruha miatt szeretnék 180 centi és 20 kiló lenni.



Teljes kollekció a Style.Com-on.

Doo.Ri



2009. március 26., csütörtök

Matt & Nat


A Matt & Nat férfi táskái nem egyszerűek, elég csak pár modellnek a nevét megfigyelni: MGMT, Bauhaus, The Knife, Aviator, Warhol, Darko, Closer, és még sorolhatnánk. A POOL kollekció fekete és kék bőrtáskákból és tárcákból áll, néhol kissé feminin vonalak jellemzik a darabokat.





Matt & Nat



2009. március 25., szerda

Gareth!

Többször hangot adtam már annak, hogy mennyire bírom Gareth Pugh munkáit. Nos nem csak a munkáit, hanem őt magát is. E 2007-es fotósorozat (mely az Arena Homme+ hasábjain jelent meg eredetileg) modellként mutatja be Sølve Sundsbø lencséjén keresztül.






Most örülök, annyira nem is veszett kárba az az elmaradt Kortárs művészet óra...

(Köszönöm, E!)


Gareth Pugh

Forrás: Paranaiv



2009. március 24., kedd

Langolierek

Egyre inkább azt látom, hogy az ékszertervezés sem ismer határokat. Még szerencse.


Pamela Liou Stephen King Langoliers című novellája után nevezte el saját brandjét, mely alatt furcsa, láncokból, fonalból, meg mindenféle kuszaságból álló fej- és nyakdíszeket kreál. Igazából tipikusan olyan darabok, amelyeket bárhová és bárhogyan magunkra aggathatunk, mert mindenhol ugyanolyan furán néz ki.



Szépek a képek, csak kár, hogy szinte semmit nem lehet látni a kiegészítőkből.



Forrás: Pipeline



2009. március 22., vasárnap

To Fix The Gash In Your Head.

A 2007-es év száma volt a To Fix The Gash In Your Head, és sikeresen befurakodta magát a legnagyobb kedvenceim közé. Azóta az MP3 lejátszómból sem töröltem, ami nagy szó, mivel viszonylag hamar megunok szinte mindent. Kár, hogy nem tudtak gyártani hozzá egy normálisabb videót.
Ha egyszer kijutok New Yorkba, akkor is ez fog bömbölni az utcán. A második lemez megjelenéséig meg izgulhatunk, hogy a tízpontos debütálás emlékét nehogy szétcsesszék.



A Place To Bury Strangers


Jóreggelt.




2009. március 20., péntek

Roberto Kusterle






Official website



2009. március 19., csütörtök

Unknown Pleasures

Még mindig a legszebb lemezborító.




Joy Division - Unknown Pleasures




Csak sportosan!

Egyszer elkezdtem súlyzózni, hogy majd rendszeresen csinálom és milyen szép karjaim leszek. Asszem két alkalom után abbahagytam, hogy ez unalmas. Na, ilyen csodákkal máshogy állnék a dologhoz.

Ezekről hamarabb ugrottak be a Lelo segédeszközei, mint bármi más, de mindegy.



Eszembe nem jutott volna, hogy arany ión oszlopokat emelgessek. De ezt is megértük.



Viszont ez szép. Olyan, mint egy darab tészta!






Forrás: If It's Hip, It's Here



2009. március 15., vasárnap

Squid & Peppermint Man

Ha most felnézek a polcom tetejére, egy fekete plüss denevér és egy bőrsapkás, "pain" feliratú kitűzős, biztosítótűvel és karikákkal átszúrt fülű és orrú szado-mazo plüss boci kacsint le rám. Ergo én sem tagadhatnám le, hogy szeretem az ilyen kis játékokat (pláne, ha ajándékba kapom, mint őket is). Éppen ezért egyből megtetszett Camille Rose Garcia Tintahala és Borsmentaembere.



Bájos horrosmesék szereplői is lehetnének akár, a picit ijesztő külső azonban rögtön szeretnivalóvá teszi a babákat.
Összesen 125 darab készült belőlük, 400 és 600 dolláros áron kaphatóak. Gótoknak alap.


Camille Rose Garcia

Forrás: SuperTouch



2009. március 14., szombat

Gamera



Könnybelábadtak a szemeim, de tényleg.

Gamera, the giant turtle




Akasztóköteles otthonra. Akár.

Nincs új a nap alatt, úgy látszik, az akasztókötél már majdhogynem klisés megoldás a tárgykultúrában, főleg, ha lámpákról van szó. Gondoljunk csak Marie Thurnauer és az enPieza! Studio munkáira.
Ana-Maria Pasescu Stewart lámpáira csak rá kell nézni, és igazából sokat nem is kell már róla mesélni. A megoldás nagyobb léptékű és bonyolultabb, mint az előbb említettek, leginkább egy installációhoz lehetne hasonlítani.

A lámpák piros, kék, zöld és fekete színben léteznek.





Forrás: Dezeen



2009. március 12., csütörtök

Alexander McQueen Fall 2009 RTW

2009 az én évem a divat szempontjából, ezt senki nem cáfolhatja meg.
A legújabb arconcsapás Alexander McQueen őszi RTW kollekciója: rettenetesen beteg, merész, és kreatív. A sminkkel sikerült a modelleket is rendesen elcsúfítani, s az egészre valamiféle mocskos, gonosz, kemény megjelenés jellemző, mégis ezektől lesz gyönyörű és összhanggal teli. Beköszönt itt is a 80-as évek hatása, a platformok - melyek mostanában szinte elmaradhatatlan kellékei egy-egy bemutatónak -, s maguk a kalapok is megérdemelnének egy külön bejegyzést.









Itt a teljes kollekció!

Alexander McQueen



2009. március 11., szerda

Cipők. Megint.

Kérem.


Akarom.




Raphael Young



Hands Around My Throat.



Death In Vegas - Hands Around My Throat




2009. március 8., vasárnap

Fotóreál bondage Japánból


Végtelenül üdítően hatott Shu Konishi egy arcpirítóan giccses nőnapi videó után, amin gusztustalanabbnál gusztustalanabb virágcsokrok, csillámló, vízcseppes rózsaszirmokon elszenderült puttók és egyéb finomságok képsora követte egymást. És innentől kezdve Shu Konishi szobrai még csak véletlenül sem betegek, giccsesek vagy undorítóak, bár eddig is tudtuk, hogy a japánok génjeiben van valami, ami ezeket a jellemzőket a kezdetektől fogva magában hordozza.

A képek láttán elvigyorodik az ember, hogy ilyen nincs, aztán meg örülünk neki, hogy pedig de. Főleg női torzók, bondage, gázálarcok, virágtartónak használt seggek, és hasonlók. Mindezek gyönyörűen megkomponálva és tálalva, tökéletesen élethű hatást elérve. Pedig csak az élet lenyomatai, akárcsak a mumifikálódott tetemekhez hasonlító torz, ijesztő arcok és testrészek.

Háború, halál, politika, a hústest kínzása és roncsolódása, meg szép virágok. Dióhéjban.





Kedves egészségetekre!


Shu Konishi



2009. március 5., csütörtök

Anton Corbijn a Ludwig Múzeumban

Április 29-étől július 5-éig lesz látható a popkultúra egyik legjelentősebb fotósának / kliprendezőjének kiállítása. Corbijn jellegzetes stílusával szinte bárhonnan kitűnik, olyan előadókkal és színészekkel dolgozott már együtt, mint pl. a Nirvana, a Depeche Mode (a DM gyakorlatilag az egész vizuális megjelenését Corbijnnak köszönheti, a lemezborítóktól kezdve a klipeken és promófotókon át a színpadi vizuálig, de majdnem ugyanez a helyzet a U2-val is), Nick Cave, Nicolas Cage, Johnny Depp, Milla Jovovich, a U2, Skin (Skunk Anansie), Henry Rollins, Mick Jagger, Tom Waits, a Front 242, és még sorolhatnánk. Sőt nem is olyan rég filmrendezőként is debütált: a Joy Division egykori frontemberének, Ian Curtis életét dolgozta filmre "Control" címmel.

[ Bauhaus ]


[ Depeche Mode ]


[ Nicolas Cage ]


[ Kurt Cobain ]





[ Control trailer ]






Anton Corbijn official

Videográfia

Hivatalos infó a Ludwig Múzeum honlapján



Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...